Инюпиак кыв

Босьтöм Википедияись
Инюпиак кыв
Ас ним: Iñupiatun
Муэз: Америкаись Ӧтлаасьӧм Штаттэз (Аляска), Канада
Веськӧтлан статус: Аляска да Канада (ууммармиут)
Баитіссезлӧн лыдыс: 3 сюрс
Рейтинг:
Кыв увтыррез:
Классификация: эскимос-алеут кыввез
эскимос увтыр
инуит группа
Гижан системаыс: латин (инюпиак анбур)
Кыв коддэз
ISO 639-1 ik
ISO 639-2 ipk
Википедияын
Кыв юкӧт: Makpiġaaq Kanna
Юкӧтлӧн ним:
инглишöн Welcome to Barrow
инюпиакöн Paġlagivsigiñ Utqiaġvigmun

Инюпиак кыв нето инюпиатун (асмознас Iñupiatun) — этӧ эскимос вужись инуит кывлöн рытвыв тор.

Инюпиак отирись (13 500 морт) асланыс кыв вылын баитӧны 3 сюрс морт, унажыксö Америкаись Ӧтлаасьӧм Штаттэзын (Аляскаись рытвыв да ойвыв районнэз) да Канадаын (Аклавик да Инувик грезддэз).

Аляскаас (Нортвест Арктик район) да Канадаас (Маккензи дельта) инюпиак кывсö нормируйтöмась торйын. Канадаын этійö кывсö шуöны ууммармиутун.

Канадаын нормируйтöмöсь сідзжö инуит кывлісь мöдік варианттэз, инуктитут да инувиалуит кыввез.

Ним йылісь[вильмӧтны | Вильмӧтны код]

Инюпиак кыв (Iñupiaq, Inupiaq, Inyupiaq) шуöны сідзжö инюпиат кыв (Inyupiat, Inyupeat), инюпик кыв (Inyupik, Inupik) нето инюпиатун (Iñupiatun, Inupiatun).

Диалекттэз[вильмӧтны | Вильмӧтны код]

Инюпиак кывлöн нёль сёрнитан, нійö позьö группируйтны кыкö:

  • Съюард кöджись инюпиатун: (Ноум ареалын)
  • Ойвыв Аляскаись инюпиатун
    • Ойвыв-рытвыв Аляскаись сёрнитан нето Малимиут кыввэз: (Аляскаись Нортвест Арктик районын)
      • Коцебуись диалект нето Ойвыв малимиут: Pittaġmiut, Kaŋiġmiut, Qikiqtaġruŋmiut
      • Кобукись диалект нето Лунвыв малимиут: Kuuŋmiut, Kiitaaŋmiut (Kiitaaġmiut), Siiḷviim Kaŋianiġmiut, Nuurvinmiut, Kuuvaum Kaŋiaġmiut, Akuniġmiut, Nuataaġmiut, Napaaqtuġmiut, Kivalliñiġmiut.
    • Норд Слоупись сёрнитан: (Аляскаись Норт Слоуп районын)
      • Пойнт Хоупись диалект: Tikiġaġmiut
      • Норт Слоупись диалект: Utuqqaġmiut, Siḷaliñaġmiut (: Kukparungmiut да Kunmiut), Kakligmiut (:Sidarumiut, Utkiavinmuit да Nuwukmiut), Kuulugruaġmiut, Ikpikpagmiut, Kuukpigmiut (: Kañianermiut, Killinermiut да Kagmalirmiut)
      • Анактувук Пассісь диалект: Nunataaġmiut
      • Канадаись диалект нето Ууммармиутун: Uummarmiutun. (Канадаись Аклавикын да Инувикын).

Инюпиак анбур[вильмӧтны | Вильмӧтны код]

Аляскаись инюпиак анбур[вильмӧтны | Вильмӧтны код]

Ойвыв Аляскаись инюпиак анбур (Atchagat) лöсьöтöм латынь анбурись, кытісь босьтöмöсь 24 шыпас.

A Ch G Ġ H I K L Ł Ł̣ M N Ñ Ŋ P Q R S Sr T U V Y
a ch g ġ h i k l ł ł̣ m n ñ ŋ p q r s sr t u v y
/a/ /tʃ/ /ɣ/ /ʁ/ /h/ /i/ /k/ /l/ /ʎ/ /ɬ/ /ʎ̥/ /m/ /n/ /ɲ/ /ŋ/ /p/ /q/ /ʐ/ /s/ /ʂ/ /t/ /u/ /v/ /j/

extra letters for Аляскаись dialectic usage:

  • Diomede : e
  • Bering : w , z , zr
  • Kobuk :
  • Seward : b

Канадаись инюпиак анбур[вильмӧтны | Вильмӧтны код]

Канадаись инюпиак (Ууммармиут) анбур лöсьöтöм латынь анбурись, кытісь босьтöмöсь 22 шыпас.

A Ch F G H Dj I K L Ł M N Ñ Ng P Q R Ȓ T U V Y
a ch f g h dj i k l ł m n ñ ng p q r ȓ t u v y

Аляскаись да Канадаись диалекттэз[вильмӧтны | Вильмӧтны код]

Аляскаись инюпиак [1] Канадаись инюпиак [2] коми ним
Uummaġmiutun Uummarmiutun Канадаись инюпиак кыв
siksrik hikřik Urocitellus parryii
qugruk qugřuk Cygnus columbianus
aaġlu arlu Orcinus orca
amaġuq amaruq кӧин
isuŋŋaġluk ihun’ngaq Stercorarius pomarinus
kaŋuq kanguq Chen caerulescens
qunŋiq qun’ngiq Rangifer tarandus
tiġiganniaq tiriganiaq Vulpes lagopus
umiŋmak umingmak Ovibos moschatus

Унаö лыддян[вильмӧтны | Вильмӧтны код]

Iḷisaġvik College (only before high school education school of инюпиаккез)
ӧтікӧ лыддян кыкӧ лыддян унаӧ лыддян коми ним
iqaluk iqaluuk iqaluich чери
qimmiq qimmik qimmich пон
argak argaak argaich hand
iñuk iññuk iñuit морт; отир
Iñupiaq Iñupiak Iñupiat Инюпиак отир
Qułłiq Qułłik Qułłit Чукча отир
kuuk kurrak kuugich / kurgit river
aġnaq aġnak aġnat инька
iri irrak irrat eye
tupiq tuppak tupqich / tupqit tent (North Slope); house (Kobuk)

Лыдниммез[вильмӧтны | Вильмӧтны код]

tattooed (kakiñiq) Ukiuvaŋmiut инькаэз, 1910
Nalukataq fest, Barrow, 2006
Ойвыв Аляскаись инюпиак [1] Ойвыв-рытвыв Аляскаись инюпиак [1] Ukiuvaŋmiut [3] коми ним
atausiq atausriq atausiq ӧтiк
malġuk malġuk maġluuk кык
piŋasut piñasrut piŋasut куим
sisamat sisamat sitamat нёль
tallimat tallimat tallimat вит
itchaksrat itchaksrat aġvinikłit квать
tallimat malġuk tallimat malġuk tallimat maġluuk сизим
tallimat piŋasut tallimat piñasrut tallimat piŋasut кыкъямыс
quliŋuġutaiḷaq quliŋŋuutaiḷaq qulinŋutailat ӧкмыс
qulit qulit qulit дас
qulit atausiq qulit atausriq qulit atausiq дас ӧтiк
qulit malġuk qulit malġuk qulit maġluuk дас кык
qulit piŋasut qulit piñasrut qulit piŋasut дас куим
akimiaġutaiḷaq akimiaŋŋutaiḷaq agimiaġutailaq дас нёль
akimiaq akimiaq agimiaq дас вит
akimiaq atausiq akimiaq atausriq agimiaq atausiq дас квать
akimiaq malġuk akimiaq malġuk agimiaq maġluuk дас сизим
akimiaq piŋasut akimiaq piñasrut agimiaq piŋasut дас кыкъямыс
iñuiññaŋŋutaiḷaq iñuiñaġutaiḷaq inuinaġutailat дас ӧкмыс
iñuiññaq iñuiñaq inuinnaq кыкдас
iñuiññaq qulit iñuiñaq qulit inuinaq qulit 30
malġukipiaq malġukipiaq maġluutiviaq 40
malġukipiaq qulit malġukipiaq qulit maġluutiviaq qulit 50
piŋasukipiaq piñasrukipiaq piŋasuutiviaq 60
piŋasukipiaq qulit piñasrukipiaq qulit piŋasuutiviaq qulit 70
sisamakipiaq sisamakipiaq . 80
sisamakipiaq qulit sisamakipiaq qulit . 90
tallimakipiaq tallimakipiaq tallimativiaq сто
kavluutit . kabluutit сюрс

Ыстісяннэз[вильмӧтны | Вильмӧтны код]

  1. 1,0 1,1 1,2 Interactive IñupiaQ Dictionary
  2. Inuvialuit Settlement Region – TK Study, August 2006
  3. Ugiuvaŋmiuraaqtuaksrat / Future King Island Speakers

Ыстӧттэз[вильмӧтны | Вильмӧтны код]